Üdvözlünk a blogunkon!

Nagyon örülünk, hogy benéztél a blogunkra. Az oldalt 2012. július 24.-én nyitottuk. Ha többet meg akarsz tudni rólunk, nézd meg a 'Rólunk' menüpontot. Az oldalon két, kis részekben összefüggő történet is fut. Várjuk a megjegyzéseket, javaslatokat, véleményeket. Ha kérni akarsz valamilyen témában képeket, zenéket, film ismertetőket, vagy idézeteket írj nekünk nyugodtan chatben vagy hozzászólásban, és várjuk a véleményeiteket a történetekkel kapcsolatban is. :)
Mona.&Nia

2012. augusztus 25., szombat

7. fejezet - Magical Summer


Másnap


Körülbelül éjfél lehetett, amikor hazaértem. Anyának még korábban küldtem egy sms-t, hogy mielőtt hazamegyek, beugrom Monáékhoz, szóval ne aggódjon értem. Ettől függetlenül anya az étkezőben ücsörgött, és engem várt.
- Hol voltál ilyen sokáig? – kérdezte anya, amint beléptem az ajtón.
- Küldtem egy sms-t, hogy mielőtt hazajönnék, az előtt átmegyek Monáékhoz, és vele beszélgettem. Ha nem hiszel nekem, fel is hívhatod az anyukáját.
- Rendben, hiszek neked, de máskor ne maradj ki ilyen sokáig, hiszen megbeszéltük, hogy 10-re hazajössz.
- Tudom, legközelebb időben hazajövök. – Nem mondta többet, hanem egyenesen bementem a szobámba, összeszedtem a zuhanyzáshoz szükséges dolgaimat, elmentem lezuhanyozni, és lefeküdtem aludni, de nem tudtam elaludni. Rengeteget forgolódtam, és ma este történtekre gondoltam. Miért hívott el randizni, ha van barátnője? Ez az egyetlen dolog, ami még érdekel Danny Fererrel kapcsolatban.

Reggel korán keltem, hogy minél hamarabb meg tudjam beszélni Monával a mai programot, mivel megbeszéltük, hogy elmegyünk valahová. Rettentő hőség volt kint, így felvettem egy lenge nyári ruhát, és felhívtam Monát.
- Szia Nia! Mizujs? – vette fel a telefont, szinte azonnal.
- Szia! Semmi különös. Hová menjünk ma?
- Menjünk ki a strandra?
- Hát elmehetünk, de ne arra a részére, ahol Danny dolgozik, oké? Menjünk egy kicsit messzebb. – mondtam, mivel egyáltalán nem akartam összefutni Dannyvel.
- Oké, akkor majd megmutatod, hogy hová menjünk, mert én nem tudom, hogy hol dolgozik Danny.
- Jó. 20 perc múlva találkozunk a földszinten?
- Oké, ott leszek. Szia!
- Szia! – majd letettem a telefont. Leszedtem a szárítóról a bikinim, felvettem a ruhám alá, egy táskába beletette a törölközőm, a naptejet, majd kimentem a konyhába, hogy elmondjam anyának, hogy hová megyek, és megreggelizzem.
- Jó reggelt! – köszönt anya, amikor leültem az étkezőasztalra kirakott tányérom elé.
- Jó reggelt! Ma lemegyek Monával a strandra. – mondtam, majd elkezdtem enni a számomra elkészített pirítóst.
- Oké, menj ki nyugodtan, de délután 4-re érj haza, mert jönnek az unokahúgodék. Ezt az időpontot, most feltétlenül tartsd be, nem lenne jó, ha elkésnél.
- Időben haza fogok érni, ígérem. – mondtam, majd befejeztem a reggelizést, visszamentem a szobámba a táskámért, majd beszálltam a liftbe, hogy lemenjek a földszintre. A 7. emeleten a lift megállt, ahol Mona szállt be.
- Szia! – köszöntem neki.
- Szia! Ilyen se volt még, hogy pont a liftben találkozunk. – nevetett.
- Hát, tényleg nem fordult még elő. – nevettem én is vele. A földszinten kiszálltunk a liftből, majd a házunk előtti buszmegállóban vártuk a part irányába tartó buszt.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése