Üdvözlünk a blogunkon!

Nagyon örülünk, hogy benéztél a blogunkra. Az oldalt 2012. július 24.-én nyitottuk. Ha többet meg akarsz tudni rólunk, nézd meg a 'Rólunk' menüpontot. Az oldalon két, kis részekben összefüggő történet is fut. Várjuk a megjegyzéseket, javaslatokat, véleményeket. Ha kérni akarsz valamilyen témában képeket, zenéket, film ismertetőket, vagy idézeteket írj nekünk nyugodtan chatben vagy hozzászólásban, és várjuk a véleményeiteket a történetekkel kapcsolatban is. :)
Mona.&Nia

2013. augusztus 27., kedd

Favourite Youtubers (Part 2)

Sziasztok!
Mint ahogy már Nia is írta, mindketten rendszeresen nézünk videóblogokat YouTube-on. Most én osztom meg veletek néhány kedvencemet!:)


1. AmazingPhil (Phil Lester)
Elég sok emberkét követek YouTube-on, de az összes közül ő a legnagyobb kedvencem. 2006-ban kezdett el YouTube videókat készíteni, és azóta már több mint 150 van neki, s én mindegyiket legalább már kétszer megnéztem. Phil egy nagyon édes és vicces teremtés, egyszerűen imádnivaló.:3

Első videó amit láttam:

Kedvenc videóm:


2. Sam Pepper
Sam gyakran készít prank videókat (szívatásokat), nekem ezen videói a kedvenceim. Van egy második csatornája, (http://www.youtube.com/user/16bitsam ) itt daily vlogokat szokott közzé tenni. Nagyon érdekesek a videói, az akcentusa pedig rettentően aranyos.:)

Első videó amit láttam:


Kedvenc videóm:

3. danisnotonfire (Dan Howell)
Ő Phil lakótársa és egyben legjobb barátja. Sok közös videójuk van a YouTube-on, s emellett egy közös rádióműsoruk is van a BBC Radio 1-nál. Az ő videóin szoktam a legtöbbet nevetni, eszméletlen a humora.:)

Első videó amit láttam:

Kedvenc videóm:


Ők hárman a legnagyobb kedvenceim, rajtuk kívül még egy csatornát szeretnék megemlíteni, ami nem más mint a Dumaragu (aka. Az Arc Nélküli Manus). Az animációs sorozat főhőse Simon, aki egy kitalált és megrajzolt karakter, akinek a megalkotója Pencz Tamás. Ez az egyetlen magyar csatorna amit követek. Nagyon vicces, mindenkinek ajánlom!:)

Ezeken kívül követek még több YouTube csatornát, de mivel Nia az előző posztjában ezek közül néhányat már megemlített, nem írom le még egyszer ugyanazokat.:)

Puszi: Mona.^^

2013. augusztus 26., hétfő

Favourite Youtubers (Part 1)

Sziasztok!

Mivel Mona is és én is rendszeresen nézünk YouTubeon videóblogokat, úgy gondoltuk, hogy megosztjuk veletek néhány, kedvencünket. :)


1. Jacksgap (Jack&Finn Harries)
Az ő videóikat kezdtem el először nézni, így őket említem meg elsőként. :)
Először Jack kezdett el videókat csinálni, majd később az ikertestvére, Finn is csatlakozott hozzá.

Az első videó amit láttam:



Kedvenc videó(i)m:
(húú, sokat vacilláltam két videó között, de nem tudtam dönteni, szóval mind a kettőt beillesztem.:)





2. Zoella (Zoe Sugg)
Ő a második, és az egyetlen lány a listámon. :) Az ő csatornája inkább a divattal foglalkozik, ezzel kapcsolatban csinál videókat. Ahogy így látom Zoe nekem egy nagyon szimpatikus, vicces lány.:)
Az első videó amit láttam:
My Brother Does My Make-up
(ezt a videót csak így engedte beilleszteni.:/)
A kedvenc videóm:


3. dicasp (Caspar Lee)
Nagyon bírom a stílusát, és szerintem iszonyat szép szemei vannak.*-*
Nem igazán tudom, hogy mit fűzzek még hozzá, de azt azért megjegyzem, hogy dél-afrikai, de Londonban született, és jelenleg is ott él.:)
Az első videó amit láttam:


Kedvenc videó(i)m:
Szintén nem tudtam dönteni, így kettő lesz.:)




4. ThatcherJoe (Joe Sugg)
Legújabb kedvencem.:3 Elég viccesek a videói, és eszméletlen, hogy milyen fejeket tud vágni.:D Btw, a fent említett Zoellának az öccse.:)
Az első videó amit láttam:


Kedvenc videó(i)m:




(p.s:állítsátok meg 3:57-kor.*-*)

Hát ezek az én kedvenc YouTube csatornáim.:) Remélem tudtam nektek egy kis újat mutatni, és megnéztek néhány videót. Rajtuk kívül még szoktam nézni másokat is, és úgy gondoltam, hogy az ő csatornájukat is belinkelem így a bejegyzésem végén, mert rájuk is megér vetni egy pillantást.:)
(Még sohasem számoltam így össze, hogy kiket nézek YouTubon, de így hogy most összeírtam egy kicsit soknak tűnik.:D)

A jövőben még várható egy hasonló bejegyzés Monától is, amiben majd az ő kedvenc YouTuberjeit láthatjátok.:)
Remélem tetszett amit összegyűjtöttem nektek, és néhányan elnyerték a tetszéseteket a felsoroltak közül. Érdemes keresgélni, mert még rengeteg ilyen csatorna van a YouTubeon.

Puszi: Nia

2013. augusztus 12., hétfő

23. fejezet - Magical Summer

Let me go, please..

Szerencsére anyáék semmit nem vettek észre abból, hogy lejöttem. Dannyvel kézen fogva elindultunk a belváros felé, mindenféle komoly terv nélkül, csak úgy sétálni és beszélgetni. A szüleiről nem beszéltünk. Én nem akartam felhozni a témát, ő pedig se az apját, se Natalit, a mostohaanyját nem említette egy szóval sem. Leginkább arról beszélgettünk, hogy mindjárt itt a suli, mit tervezünk a nyár hátralévő részében stb. Végül nem mentünk el a belvárosig, hanem leültünk egy közeli játszótéren a hintákba.
- Amúgy a nagyszüleim LA-ben laknak, a jövő héten nem lesznek otthon, és megengedték, hogy elmenjek oda néhány barátommal, így arra gondoltam, hogy elmehetnénk oda két-három napra Monával és Mattel. – mondta Danny.
- Még soha nem voltam Los Angelesben. - mosolyogtam, és nagyon feldobódtam az ötlete hallatán.
- Tudom, - húzta kacér mosolyra a száját – ezért gondoltam arra, hogy elmehetnénk. Na, benne vagy?
- Én igen. Az a kérdés, hogy anyáék elengednek-e. – amint ezt kimondtam a késő esti csendet megtörte a telefonom hangos csengése. – Emlegetett szamár. – motyogtam, inkább magamnak, mint Dannynek, aki elkezdett rajta nevetni. Nem tehettem semmit, muszáj volt felvennem.
- Antonia, hol vagy? Tudod te, hogy mennyi az idő? – mondta anya eléggé idegesen a telefonba.
- Bocsi, nem akartalak felébreszteni, azért nem szóltam. De nem mentünk messzire, itt vagyunk a játszótéren, és csak Danny van itt.
- Azonnal gyere haza. – mondta eléggé parancsoló hangsúllyal.
- Oké. – nem akartam vele vitatkozni, főleg most, hogy el szeretnék menni LA-be. – Mennem kell. – Álltam fel a hintából, vagyis inkább csak fel akartam állni a hintából, ugyanis az apró szemű homokon megcsúsztam és elestem. Danny és én is elkezdtünk röhögni, majd felsegített a földről, magához húzott, és adott egy puszit a homlokomra.
- Végtelenül ügyetlen vagy. – mondta, amin én csak még jobban elnevettem magam, majd kézen fogva elindultunk hozzánk. Danny nem jött fel, így egyedül nyitottam be a 10. emeleti lakásba. Anya az étkező asztalnál ült, és idegesen dobolt ujjaival az asztalon.
- Végre hogy itt vagy. Merre jártál? – kezdett faggatni.
- Csak Dannyvel sétáltam egy kicsit. Semmi komoly.
- Remélem is. Irány az ágy, ezt most megúsztad, de ne forduljon elő többet. Ha az éjszaka közepén kedved támad sétálgatni legalább szólj, rendben?
- Igen. – mondtam, majd bementem a szobámba, és lefeküdtem aludni.

Reggel eléggé kialvatlanul ébredtem, mivel az éjszaka folyamán többször is felébredtem. Amikor kimentem a konyhába még anyát otthon találtam, így úgy gondoltam, hogy most kérdezem tőle, hogy elenged-e LA-be. Tudtam, hogyha ő elenged, akkor valószínűleg apa is.
- Jó reggelt! – köszöntem neki fáradtan.
- Jó reggelt!
- Anya, elengednél LA-be két-három napra Dannyvel és Monáékkal? A nagyszülei megengedték neki, hogy elmenjen hozzájuk néhány barátjával.
- Mikor? – kérdezte olyan hangsúllyal, hogy már abból éreztem, hogy valószínűleg elenged.
- Jövő héten.
- Este megbeszéljük. – mondta, majd elköszönt, és elment dolgozni. Én lassan felöltöztem, és küldtem egy üzenetet Dannynek, hogy majd este megbeszélem a szüleimmel a Los Angeles-i kiruccanást. Úgy gondoltam, hogy felhívom Monát, és megkérdezem tőle, hogy ő eljön-e.
- Szia! Mizu?– vette fel a telefont.
- Szia! Tegnap este beszéltem Dannyvel, és arra gondolt, hogy elugorhatnánk két-három napra LA-be, mert a nagyszülei ott élnek, és nem lesznek otthon néhány napig, így megengedték Dannynek, hogy meghívja oda néhány barátját. És ő arra gondol, hogy mehetnénk így négyen. Te, Matt, Danny, és én.
- Úristen. Komoly?? Felhívom, megkérdezem anyát, és majd visszahívlak. De szerintem elenged. – mondta, majd leraktuk, és én vártam. Kevesebb, mint tíz perccel később ő hívott engem.
- Anya elengedett. – mondta azonnal, köszönés nélkül.
- De jó. Engem még nem engedtek el, de szerintem el fognak.
- Bízzunk benne. – mondta, majd még beszélgettünk néhány apróbb dologról, és leraktuk.
Teljesen feldobódtam attól a gondolattól, hogy lehet, hogy elengednek, és megyek Los Angelesbe, bár tudtam, hogyha túlzottan beleélem magam, akkor tuti, hogy nem úgy lesz. Így inkább azért, hogy eltereljem a figyelmem szinte egész délelőtt PLL-t néztem, majd délután Ki nevet a végén?-t játszottam a tesómmal, aki eközben kijelentette, hogy ha engem elengednek LA-be, akkor ő is jön, így ez után azon vitatkoztam vele, hogy semmiképpen nem jöhet, így bevágta a durcát, így nem szólt hozzám a nap hátralévő részében.
Anya négy után érkezett haza, majd apa is megjött nem sokkal utána. Nem tudtam, hogyan hozzam fel a témát, így amikor az étkező asztalnál ücsörögve beszélgettek odamentem hozzájuk, és megkérdeztem tőlük.
- Elmehetek? – kérdeztem egyszerűen, mivel szinte biztos voltam benne, hogy anya már beszélt erről apával.
- Kik mennek pontosan? – kérdezte anya.
- Mona, Matt, Danny és én.
- Mit fogtok csinálni? – kérdezősködött tovább.
- Gondolom várost nézünk. Még nem beszéltük meg pontosan.
- Hol fogtok aludni? – még mindig volt kérdése, bár amikor apára pillantottam aprót bólintott, és ebből tudtam, hogy mehetek.
- Danny nagyszüleinek a házában.
- Otthon lesznek?
- Nem.
- Hogy mentek oda?
- Danny szombaton megkapja a kocsiját, így azzal. Még egy óra sincs az út odáig.
- Rendben, elmehetsz.



Sziasztok!
Remélem, tetszett a fejezet. :)
Várom a véleményeket!
Puszi: Nia

2013. augusztus 11., vasárnap

Blogértékelés: Zayn&Lizi

Sziasztok!
(Végre) hoztam blogértékelést.:))

Író: Bellalili
Cím: Zayn&Lizi
Téma: One Direction, Vámpírok
Elolvasott fejezetek: Ez elég kínos, de sajnos szám szerint nem tudom pontosan mennyi, de nagyon sok. :DD
Véleményem: Tetszett, ugyan nekem egy kicsit sok volt ez a vámpíros dolog, bár aki szereti a vámpírokat annak biztos, hogy nagyon tetszik. Ettől eltekintve szerintem jó kis történet, fordulatos eseménysorral. Nem akarok spoilerezni, így csak annyit mondok, hogy aki szereti a One Directiont az olvassa el.:)

A blogot a képre kattintva érheted le.

2013. augusztus 9., péntek

A blog hetedik díja

A díjat nagyon köszönjük Dominak.(L)

Szabályok:
1. Megemlítjük, hogy kitől kaptuk a díjat! 
2. Felsorolunk 4 bloggert, akinél 200-nál kevesebb a (feliratkozott) rendszeres olvasók száma!
3. Egy- egy kommentet hagyunk a kiválasztott négy blogon a díjazásról!

Akiknek küldjük a díjat:

Zenék (Part 26)

Sziasztok!
Úgy gondoltam, hogy kiteszek egy 'Zenék' rovatot itt a nagy melegben, néhány jelenlegi kedvencemmel.:)

Ellie Goulding - Burn



Avicii - Wake Me Up



Alvin és a mókusok - Aludj csak

Ehhez a számhoz azt fűzném hozzá, hogy Mona mutatta meg nekem néhány héttel ezelőtt, és azóta nagy kedvencem lett.:) <3

Puszi: Nia:)

2013. július 20., szombat

20. fejezet - Dangerous Love

Closer to the edge

Reggel arra ébredtem, hogy Zacky lehúzza rólam a takarót. Tegnap este mindketten bealudtak a mesén. Először Zacky majd anya dőlt ki. Én nem igazán tudtam elaludni, de végül hajnal egy körül sikerült álomra hajtani a fejem. Anyu már nem feküdt mellettünk az ágyban, amikor felkeltem, valószínűleg már rég elment dolgozni. Anya egyébként tanár, és egy hozzánk közel lévő középiskolában tanít spanyolt, ennek köszönhetően én is elég jól beszélem ezt a nyelvet, anyu már kiskorom óta tanítja nekem. Teljesen magával ragadott ez a nyelv és az egész spanyol kultúra. Mindig is el akartam menni Mexikóba, de sajnos még nem volt rá alkalmam. Talán majd egyszer..
Elég nehezen, de kimásztam az ágyból és elindultam a fürdőszobába, útközben azonban isteni illatok csapták meg az orromat. Kicsit félve léptem be a konyhába, hiszen sejtelmem sem volt, hogy ki főzőcskézhet ott. Meglepetésemre nagymamámat találtam a konyhában. Az apai nagyszüleimmel, csak úgy, mint apukámmal egyáltalán nem tartom a kapcsolatot, azonban anya nagyszülei a legjobb nagyszülők az egész világon. Nagyapa a legbölcsebb és legokosabb ember, akit ismerek. Nagyon jó a kapcsolatunk, ő az aki mindig mindenben támogatott, mindig velem volt és apám helyett apám volt, és még mindig az bár már sajnos nem találkozunk annyit mint régen. Nagyi pedig egy rettentően kedves és édes teremtés és a korához képest elég jól tartja magát. Amint észrevett engem rögtön odajött hozzám és szorosan megölelt.
- Szia kicsim! - köszöntött mosollyal az arcán.
- Szia Nagyi! Hát te hogy kerültél ide? - kérdeztem én is mosoly kísértében
- Édesanyád tegnap este felhívott és elmesélt nekem mindent. Nagyon sajnálom a történteket, de hogy őszinte legyek soha sem kedveltem Alant. Mindig is úgy éreztem, hogy édesanyád jobbat érdemel nála. - mondta nagyi. Ezzel egyébként tisztában voltam, többször is hangoztatta nem tetszését Alan iránt, de anya mindig elengedte a füle mellett nagyi ezen megjegyzéseit.
- Szerinted anya megint úgy összeomlik, mint a válás után?
- Nem. Egészen biztos vagyok benne, hogy ez nem fog még egyszer megtörténni. Erősebb, mint akkor volt, ráadásul nem szeretné, hogy megint olyan dolgokat tégy, mint amiket akkor tettél. - mondta és mélyen a szemembe nézett
- Soha többet nem fogok olyan dolgokat tenni nagyi. Megígérem.
- Nem nekem kell ezt megígérned drága unokám, hanem magadnak.
- Tudom. - mondtam erre ő elmosolyodott és ezzel le is zártuk ez a csöppet sem kellemes témát
- Na akkor vissza a főzéshez! Ma én főzök nektek, és vacsorára nagypapád is átjön ide.
- Óóó de jó, - mondtam boldogan - olyan rég voltunk már így együtt.
- Épp itt volt az ideje.
A következő 2 órában segítettem nagyinak a főzésben. Anyu kedvenceit csináltuk, hátha ettől kicsit jobb kedvre derül. Időközben Zacky is felébredt és mindenképen ő szeretett volna segíteni a sütemény elkészítésében, így hát én csak ültem az étkezőasztalnál és mosolyogva figyeltem őket. Pár perccel később smsem érkezett, Mattől:
"Szia Mona! Tudom, hogy most nem éppen fényesek otthon a dolgok, de lent vagyok a parton, ha esetleg van kedved lejöhetnél! Matt xxx"
- Nagyi! Nem gond, ha én most lemegyek egy kicsit a partra?
- Dehogy gond. Kivel találkozol?
- Hát izéé, egy fiúval. - mondtam kissé zavarban
- Mattel? - kérdezte Zacky csillogó szemekkel
- Igen, vele. - válaszoltam mosolyogva
- Szóval Mattnek hívják. - mondta nagyi - Ő a fiúd?
- Hát igen, olyasmi. - feleltem elpirulva
- Menj csak nyugodtan drágám!
Beszaladtam a fürdőszobába és rendbe hoztam magam, majd felkaptam egy fekete szegecses rövidnadrágot és a kedvenc The Beatles mintás pólómat. Már léptem volna ki az ajtón, amikor nagyi utánam szólt:
- Hívd meg hozzánk vacsorára ezt a fiút. Zacky elég kedves dolgokat mesélt róla.
- Okés, meghívom. - feleltem mosolyogva, majd kimentem a házból.
10 perc múlva már a parton voltam és rögtön megtaláltam Mattet, aki Nia társaságában ücsörgött egy bárnál.
- Jó reggelt! - köszöntött kedvesen Nia
- Sziasztok! - mondtam
- Minden rendben? - kérdezte Matt
- Az erős túlzás, hogy rendben - feleltem kissé szomorúan
- Miért? Mi történt, egy kicsit le vagyok maradva. - kérdezte Nia aggódva
Neki még nem meséltem el a történteket, így hát röviden őt is beavattam a dolgokba. Láthatóan nagyon meglepődött, csak úgy, mint én tegnap. Hamar elköszöntünk egymástól, de megbeszéltünk, hogy délután átjön, és mindent részletesen átbeszélünk. Matt megfogta a kezem és elindultunk a víz felé, majd lehuppantunk a homokba. Karjait körém fonta és néhány percig csak csendben figyeltük a hullámokat.
- Hogy van anyukád? - kérdezte
- Hát, nem igazán tudom. Reggel hamar elment dolgozni, szóval nem tudtam vele beszélni. Viszont a nagyival tudtam és ő azt mondta, hogy most erősebb, mint a válás után volt. Szóval rendbe fog jönni. Azt hiszem.
- Biztos vagyok benne, hogy rendbe jön. Hamar talál magának egy olyan férfit, aki igazán meg fogja becsülni. - mondta Matt és láttam rajta, hogy teljesen komolyan gondolja azt, amit mondott - Zacky hogy viseli?
- Hát eléggé szomorú. Nagyon szerette Alant, szerintem már olykor apaként tekintett rá.
- És veled mi van?
- Nekem is fáj ez az egész, és csak azt szeretném, hogy anya újra boldog legyen.
- Az lesz. Meglátod! - mondta és ezzel kissé megnyugtatott
Matt végig simított az arcomon, teljesen magához húzott, majd megcsókolt. Ezt többször megismételte és ennek hatására az összes szomorú dologról elfelejtkeztem. Pontosan erre volt szükségem, az ő közelségére, az érintésére és a csókjaira. Ha csak egy kis időre is, de boldog voltam, mellette mindig az vagyok.
- Lesz nálunk ma egy kisebb családi vacsora. Ott lesznek a nagyszüleim is. - mondtam - És hát izé.. arra gondoltam, hogy eljöhetnél.
- Biztos, hogy jó ötlet ez?
- Persze, de ha nem szeretnél jönni.. - feleltem szomorúan és inkább elfordítottam a fejem és a távolba meredtem
- Nem erről van szó. - mondta és az államnál fogva maga felé fordította a fejem, ezzel kényszerítve, hogy a szemébe nézzek - Nagyon szívesen mennék és örülök, hogy meghívtál, csak nem hiszem, hogy anyukádnak most van kedve hozzám.
- Miért ne lenne kedve? Kedvel téged.
- Komolyan? - kérdezte édes mosollyal az arcán
- Komolyan - feleltem - és Zacky is nagyon szeretne már újra látni téged.
- Én is megkedveltem a kiskrapekot. - vigyorgott - És a nagyszüleid?
- Hát igazából nagyi mondta, hogy hívjalak meg.
- Akkor oké, ott leszek.
- Szupi. Viszont a nagypapám.. - kezdtem
- Oó félnem kéne tőle? - kérdezte megriadva
- Félni nem kell, csak hát elég kritikus, ha kis unokája fiújáról van szó..


Puszi: Mona.^^

22. fejezet - Magical summer

…?
Először nem értettem Matt kijelentését. Aztán belegondolva, hogy hány lány hagyta már ott Danny-t kicsit lelkiismeret furdalásom lett. Matt megitta a kávét, amit rendelt, közben megérkezett Mona. Kicsit látszott rajta, hogy nem sokat aludt. 
- Jó reggelt- köszöntem először én neki. 
- Sziasztok - mondta, de nem ült le. 
- Minden rendben?- kérdezte Matt, amikor már ő is jól látta, hogy Mona nincs valami jó passzban. 
- Az erős túlzás, hogy rendben- mondta. 
- Miért? Mi történt, egy kicsit le vagyok maradva. – mondtam kicsit aggódva, mialatt azon gondolkoztam, hogy mi történhetett. 
- Alan megcsalta anyát, de tegnap este már elköltözött. Viszont anyu próbálja jó arcát mutatni, pedig nagyon kivan.- mesélte. 
- Ez nagyon durva. El sem tudom hinni, hogy Alan ilyet tett. Jobbulást kívánok anyukádnak, remélem hamar túllép Alanen. Most megyek és kirángatom Lisa-t a vízből. Majd este átugrok és mindent megbeszélünk. - mondtam, majd elköszöntünk, és láttam, hogy Matt és Mona sétálni indultak. Lisa épp akkor baktatott ki a vízből. 
- Danny?- kérdezte, miközben ledobta magát a napozóágyba. 
- Végzi a munkáját. Nem azért dolgozik, hogy közben velem beszélgessen. - mondtam én is leülve. 
- Szóval összevesztetek. - jelentette ki, mintha mindent tudna, miközben felvette az én napszemüvegem. 
- Honnan veszed? 
- Tudod leléptem, és kevesebb, mint 10 méterre voltam tőletek a vízben. Elég feltűnő, hogy te és a drágalátos Danny kevesebb, mint 5 percet beszélgettetek. 
- Szuper, hogy ilyen jó a látásod. 
- Cukik vagytok- mondta gúnyoson, majd felállt és visszament a vízbe. 
Ezután erőt vettem magamon, és odasétáltam a vízi mentő állványához, ahol Danny valami lánnyal beszélgetett. Nem látott engem szóval megálltam a közelükben, de épp hallottam őket. 
- Átadod neki az üzenetemet?- kérdezte a lány Danny-től és hízelgően megsimította Danny kezét. 
- Nem vagyok postás, nem ígérek semmit. 
- Tudom, hogy képes vagy rá- mosolyodott el a lány, majd sarkon fordult és elment. Nem értetem sokat, de azért mikor Danny megfordult gondoltam közelebb megyek. 
- Szia – köszöntem. 
- Hello. Hogy-hogy ilyen közel vagy, azt hittem távolságot tartunk. 
- Örülök, hogy ezt ilyen jó poénnak tartod. – mondtam kicsit gúnyosan.
- Nem tartom poénnak, de nem értettem pontosan, hogy mit is akarsz ezzel a „távolságtartással”.- formált idézőjeleket az ujjaival.
- Nem akarom, hogy az apukád és Natalie miattam veszekedjenek.
- Nem miattad veszekszenek. Szerintem apa kezd rájönni arra, hogy szinte minden döntését Natalie befolyásolja. Ehhez neked, vagy éppen a mi kapcsolatunknak semmi köze. Nézd Nia, nem szeretném, ha ezzel foglalkoznál. Vegyük úgy, hogy ez a mai nap meg sem történt, de ígérj meg nekem valamit. – Elkerekedett szemekkel, csodálkozva néztem rá, és vártam, hogy vajon mit akar velem megígértetni. – Ne gondold meg magad egyik napról a másikra, csak azért, mert abban a pillanatban jobbnak látod a másik utat választani. Oké?
- Oké. – mondtam, majd Danny megcsókolt. Nem igazán ilyesmire számítottam, de talán, sőt, szinte biztos, hogy neki van igaza. Még beszélgettem egy keveset Dannyvel, majd már tényleg összeszedtem Lisát, aki időközben találkozott néhány barátjával, így elég nehézkesen, de sikerült rávennem, hogy menjünk haza.
Végül nem este, hanem már délután találkoztam Monával, és elmentünk vásárolgatni, miközben rengeteget beszélgettünk.
- Minden rendben van Dannyvel? – kérdezte az egyik bizsu boltban, miközben rengeteg karkötő között keresgéltünk. Gondolom Matt mindent elmondott neki azzal kapcsolatban, hogy egy kicsit vitatkoztunk.
- Igen, végül megbeszéltük a dolgokat, és most már minden rendben.
- Örülök neki. Már egy kicsit kezdtem aggódni.
- Nyugi, tényleg nem volt semmi komoly. De inkább mesélj te. Mi is történt igazán Alannel? – kérdeztem, mivel nagyon kíváncsi voltam, főleg arra, hogy Mona hogyan viseli, hiszen nagyon jó volt a kapcsolata édesanyja élettársával. Kicsit meglepett a dolog, mert Alanből nem néztem volna ki, hogy ilyet csinál, de úgy néz ki, ezt rosszul hittem. Szerencsére szerintem Mona és az anyukája is elég jól viseli a dolgokat. Vásárlás után hazamentünk, bár nem sok dolgot vettünk. Mona csak egy felsőt, én pedig egyetlen karkötőt találtam 3 óra hossza alatt, bár igaz, hogy inkább beszélgettünk, mint nézelődtünk.
Késő este a szobámba olvasgattam, amikor kaptam egy smst Dannytől. Ez állt benne: Ha most érted megyek, ki tudsz jönni egy kicsit? D.

Nem volt kérdéses a válaszom. Tudtam, hogy anyáék már alszanak, szóval azonnal igent mondtam, mivel nagyon kíváncsi voltam, hogy mi nem várhat reggelig.

Sziasztok!
Itt a folytatás, remélem tetszett.:)
Nia.

2013. június 30., vasárnap

.

BOLDOG SZÜLINAPOT MONA!!
(bocsi, az egy napos késés miatt)

Mona tegnap ünnepelte 16. szülinapját, és ezúton is szeretnék neki boldog szülinapot kívánni. :)




2013. június 27., csütörtök

19.fejezet - Dangerous Love

Stay Strong!

Beléptem a bejárati ajtón Anyu pedig az ebédlő asztalnál ült és az ujjaival idegesen dobolt az asztalon. Érkezésemre felkapta a fejét és kérdőn nézett rám.
 - Megcsalt igaz? - kérdezte, én pedig teljesen döbbenten néztem rá. Változatos érzelmek futottak végig az arcán. Ijedség, döbbenet és szomorúság. Nem mertem megszólalni, ezért csak bizonytalanul bólintottam egyet, majd leültem mellé az asztalhoz és megszorítottam a kezét. Elmondta, hogy régóta érzi, hogy valami nincs rendben Alannel és hogy a kapcsolatuk már nem a régi. Egy ideig azzal nyugtatta magát, hogy mindez csak azért van, mert rengeteget dolgoznak és ez által kevés időt töltenek együtt, ezért minden szabadidejét Alanre fordította. Közös programokat tervezett vele, Alan azonban mindent lemondott és ésszerűtlen kifogásokkal húzta ki magát a programok alól. Legtöbbször azt mondta, hogy túlóráznia kell, amiért Anyu megsajnálta, ezért egyszer bement a munkahelyére, hogy meglepje egy kis ebéddel, azonban Alan nem volt ott. A munkatársai elmondták Anyunak, hogy Alan hónapok óta késik a munkából és általában hamarabb távozik, túlórázni pedig egyszer sem maradt bent. Ekkor jött rá Anyu, hogy itt bizony egy másik nőről van szó és ez a kapcsolat már menthetetlen. Nem támadta le Alant, várta, hogy magától elmondja, ez azonban nem történt meg. És így hogy most már teljesen biztos a dolog (mármint a megcsalás), hiszen én láttam azzal a másik nővel, Anya készen áll arra, hogy véget vessen a több éves kapcsolatának Alannel. Az elkövetkező 2 órában összepakoltuk Alan összes ruháját és minden egyéb dolgát, ami a házban volt és kiraktuk őket a folyosóra. Fél óra múlva hazaért Alan Zackyvel, akit most hozott el az egyik osztálytársától.
 - Miért vannak kint a cuccaim a folyosón? - kérdezte Alan értetlenül
Megszorítottam Anyu kezét ezzel jelezve, hogy legyen erős ő pedig egy halvány mosolyt küldött felém. Zackyt gyorsan az ölembe kaptam és bementem vele a szobámba, majd magunkra zártam az ajtót. Azért jöttünk el onnan, mert tudtam, ha ott maradok, olyan dolgokat vágok Alan fejéhez, amiket talán később megbánok. Nem azért mert nem érdemli meg őket, egyszerűen, csak azért mert ebbe én most nem szólhatok bele, ezt nekik kell elintézniük. Pár percig csak csendben üldögéltünk Zackyvel az ágyamon, de aztán behallatszott hozzánk Anyáék kiabálása és Zacky szomorúan felém fordult.
 - Miért veszekednek?
 - Alan nagyon rossz dolgot csinált.
 - Ki fognak békülni?
-  Nem valószínű. - mondtam elkeseredetten.
 - Megint csak hárman leszünk?- kérdezte visszagondolva azokra a szomorú időkre, amikor Apa hagyott el minket
 - Igen, de Anyunak nagyon nagy szüksége lesz ránk.
 - Okés. - mondta elcsukló hangon és láttam, ahogy könnyek szöknek a szemébe. Szorosan magamhoz öleltem és bekapcsoltam a tévét, hogy elnyomjam az egyre hangosabbá váló kiabálást. Zackyt rögtön lekötötte a Disney Channel és sikerül lenyugodnia, én azonban sehogy sem tudtam elterelni a gondolataimat. Nem tudtam másra gondolni, csak is arra, hogy Anyát megint megcsalták, megint összeomlik, és megint visszatérnek azok a szörnyű hétköznapok. Én pedig minden egyes nap szembesülni fogok azzal, hogy tehetetlen vagyok, sehogy sem tudok segíteni, bármennyire is szeretnék. Ilyen állapotban pedig újra elkövetem azokat a szörnyű dolgokat, amiket az előző alkalommal tettem, újból szégyent hozok a családomra, eltaszítom magamtól a barátaimat és egy igazi ronccsá válok.
Na nem! Ez nem történhet meg újra! Ezen alkalommal erősebb leszek, nem engedek semmilyen késztetésnek, nem taszítok el senkit, de legfőképpen nem szomorítom el még jobban Anyát. Végig mellette leszek és támogatni fogom, minden erőmmel azon leszek, hogy újra önmaga legyen.
Néha beszűrődött meg egy-egy kiabálás, de aztán körülbelül egy óra múlva már semmit sem hallottunk a veszekedésből, majd kinyílt a szobám ajtaja és Anyu lépett be rajta.
 - Elment, és többet nem fog vissza jönni.
 - Soha? - kérdezte Zacky szomorúan
 - Soha - felelte Anyu nagyon elkeseredetten. És ennyivel le is zárta a témát. Nem beszélt többet, mi pedig nem kérdeztünk semmit. Felmászott hozzánk az ágyra, szorosan átölelt minket, majd tekintetét a tv felé fordította.
 - Mit nézünk? - kérdezte és magára erőltetett egy halvány mosolyt.
 - Óóó nézzük meg a Grut! - kiáltotta Zacky.
Felkeltem az ágyból és megkerestem majd beraktam az említett DVD-t, majd visszabújtam az ágyba. Még mindig rettenetesen szomorúan és a sírás határán voltunk mindhárman, de a mese és az, hogy így együtt vagyunk mégis egy cseppet jobb kedvre derített minket. És az a tény, hogy nem csak én nem szeretném a történelem megismétlődését, hanem Anyu is máshogy szeretné ezt a nehéz időszakot most átvészelni, teljességgel megnyugtatott.
A mese közepe fele járhattunk, amikor sms-t kaptam, Matt volt az:
"Szia Kicsim. Minden rendben?" rögtön válaszoltam:
"Szia. Igen. Nehezen, de átvészeljük."
":) Séta?"
"Most nem mehetek. Szüksége van rám."
"Rendben, megértem. Holnap?"
"Holnap jó! :)"
"Majd hívlak!(L)"

Nehéz idők várnak most ránk, főleg anyára, de én végig mellette leszek és minden erőmmel támogatni fogom. És erős leszek, erősebb, mint valaha, hiszen tudom, hogy van, aki engem is támogatni fog. És most nem csak legjobb barátnőmre, Niára gondolok, hanem Mattre is a barátomra, akit teljes szívemből szeretek.

Puszi:Mona.^^

2013. június 26., szerda

21. Fejezet - Magical Summer

Reckless decision.

Reggel 6 óta csak forgolódtam az ágyban, nem tudtam aludni. Nagyjából fél 8 volt, amikor úgy voltam vele, hogy kikecmergek az ágyamból. Magamra kaptam a köntösömet és kimentem a konyhába ahol finom illatok vártak.
- Jó reggelt, anya- köszöntem anyának, aki a tűzhely előtt állt. Apa és Lisa az asztalnál ültek, Lisa pedig hozta formáját és valami új csajos játékról dumált apának.
- Szia, kicsim, hogy aludtál?- kérdezte anya, miközben egy pohár vizet öntöttem magamnak.
- Rosszul- hadartam, majd leültem én is az asztalhoz. Ezután anya hozta is a finom szalonnás tojást, én direkt csak egy keveset kértem így is majd felfordult a gyomrom, még nem pihentem ki teljesen a tegnapit.
- Lemegyünk ma a partra?- kérdezte azonnal Lisa.
- Kivételesen igen, Danny 8 után lent lesz.
- De jó, akkor nyugodtan megfulladhatok- viccelődött, de ezt apu nem vette valami jó néven.
- Kicsim!- szólalt fel azonnal, mire Lisa csak valami halk bocsit susmogott.
Reggeli után Lisa 5 perc alatt felkapta a fürdőruháját, én pedig még csak akkor mentem be a fürdőbe. Én is felvettem a matrózcsíkos fürdőruhámat, amit különösen szerettem, majd anya elveivel szembeszállva kihúztam a szememet egy fekete szemceruzával és tussal, azért csak a barátommal fogok találkozni, nem akarok úgy kinézni, mint egy felmosó rongy. A hajamat szimplán leeresztettem és a vörös rúzsomat tettem fel.
- Jó a bikinid- mondta Lisa miközben bezártam az ajtót és a lift felé vettük az irányt.
- Kösz.
- Látom, hogy kifestetted magadat, anyu nem szokta megengedni. Azért csináltad, mert Danny is ott lesz?- kérdezte, miközben beszálltunk a liftbe, amiben szerencsémre nem voltak.
- Igen, azért. Más kérdés? Amúgy szeretném, ha nem égetnél halálra Danny előtt, vagyis viselkedj normálisan.
- Oké- nézet maga elé, majd a partra indultunk. Én kértem a bárban egy koktélt, szóval leülhettünk egy napernyőhöz. A víz kicsit háborgott és gyengén fújt a szél. Magammal hoztam a könyvet, amit most olvasok, Dickens- Szép remények.
- Bemehet a vízbe?- kérdezte alig 2 perccel az után Lisa, hogy lepakoltunk.
- Nem hullámzik nagyon?- kérdeztem.
- Ne csináld már, ilyenkor a legjobb.
- Csak vigyázz magadra- tettem fel a napszemüvegem, majd hátradőltem a napágyban és kinyitottam a könyvem.
- Magáé ez a koktél- szólalt meg egy lágy hang a hátam mögött. Letettem a könyvem, majd feltoltam a napszemüvegem és megfordultam. Danny állt mögöttem a pink koktélommal. Letettem a kisasztalra, megcsókolt majd leült a másik napágyra.
- Szia, hogy aludtál?- kérdezte.
- Nem túl jól, te?- kérdeztem, én is felültem. Szemben ültünk egymással és a következő pillanatban Danny megfogta a kezem.
- Nem valami jól, összevesztem apámmal Natalie miatt, apám meg összeveszett Natalie-val miattam. Nincs kedvem még csak hazamenni sem, lehet, kiveszek egy szobát egy hotelben, vagy mit tudom én.
- Nem helyes, hogy miattam vagy fasírtban az apáddal. Én nem érek annyit, hogy emiatt megharagudjatok egymásra- néztem magam elé.
- Nekem érsz annyit, Nia- mondta és megpróbálta elkapni a tekintetem.
- Az lenne a legjobb, ha tartanánk egy kis szünetet, hogy nálatok is lecsendesedjenek a kedélyek- szaladt ki a számon meggondolatlanul.
- Ha külön töltenénk, egy kis időt az nem oldana meg semmit.
- De ha békesség lenne nálatok az sok mindent megoldana.
- De nem te vagy az oka, hogy bajok vannak, Nia. Te vagy a legjobb dolog, ami valaha történt velem- mondta Danny, úgy éreztem, hogy komolyan gondolja, de nem hagyhatom, hogy a családja miattam hulljon szét. Hiába mondja, hogy a baj nem én vagyok, tudom, hogy ez nem igaz.
- Csak tartsunk egy kis szünetet Danny. Hogy az apád tudja, te attól, hogy barátnőd van ugyan az a fiú, vagy aki az előtt voltál. És akkor nem kellesz rajtam idegeskednie, elég lesz azzal törődnie, hogy újra apa lesz.
- Te teljesen megőrültél. Épp elmondom neked, hogy én szerelmes vagyok beléd, te meg arról próbálsz meggyőzni, hogy töltsünk külön egy kis időt és újra játsszam el apuci kicsi fiát?- emelte fel egy kicsit a hangját, és már a kezemet is eleresztette.
- Nem pont erre gondoltam, de lehet, hogy jót tenne.
- Szép vagy, mondhatom- pattant fel Danny, majd elsétált. Visszaült a helyére és az óceán hullámzó vizét és a fürdőzőket kémlelte. Ő nem értette, hogy mit akarok, de én igen. Csak tudtam, hogy az apjának se ideje se kedve nincs a fiával foglalkozni most, meg azzal, hogy egy ilyen terrorista barátnője van. Nagyon sajnáltam, hogy összevesztünk Danny-vel, legszívesebben visszamentem volna hozzá bocsánatot kérni, de hagytam, mert tudtam, hogy le kell nyugodnia. Nem akartam a napágyaknál meginni a koktélom, szóval a kis tengerparti bár kávézójába ültem le, ahonnan a sekély vízben játszó Lisát pont láttam.
- Szia, leülhetek?- bukkant fel mellettem egy fürdőgatyás srác, akit csak onnan ismertem fel, hogy karja tetovált volt. Matt állt előttem.
- Persze, gyere csak- mutattam a velem szembe lévő üres székre.
- Danny-hez jöttél le a partra?- kérdezte.
- Úgy volt, de egy kicsit összekaptunk- mondtam szomorúan.
- Azt hittem, hogy ti vagytok az elválaszthatatlanok. Mi a baj?
- Te tudtad, hogy Dannynek testvére lesz?- kérdeztem Matt-től, aki tényleg nagyon meglepődött.
- Testvére? Ez most komoly? Még nem is mondta.
- Na, látod, te nem is tudtad, de én meg sajnos igen. Szóval áll most náluk a bál, én meg megkértem Danny-t, hogy tartsunk egy kis szünetet, mert az apja miattam haragszik rá, de ezt ő nem akarta.
- Tudod, én jól ismerem Danny-t, elég sok álnok és rosszakaró barátnője volt. Neki, ha szünetet akarsz az sokkal többet jelent, mint egyszerű távolságtartás- biccentett Matt, majd rendelt magának egy kávét. 

Tumblr | via Tumblr

Sziasztok!
Most, hogy végre elkezdődött a nyár remélhetőleg sűrűbben lesz várható a friss rész. Addig is minden kedves olvasónknak kellemes nyarat. Nia

2013. június 25., kedd

FONTOS!!

Sziasztok!

A Google Reader meg fog szűnni, erről bővebben ITT találtok információkat.
A Google Reader helyett van a Bloglovin, ahol tudjátok követni a blogot, értesülni az új bejegyzésekről.
Ezt a blogot ITT tudjátok követni. :)

Puszi: Nia

2013. június 19., szerda

Zenék (Part 25)

Sziasztok!
Kiteszek néhány zenét azok közül, amiket mostanság hallgatok. :)


Nicole Scherzinger - Boomerang



Lana Del Rey - Summertime Sadness



Avicii vs. Nicky Romero - I could be the one



Calvin Harris - I Need Your Love
(valószínűleg már mindenki tízezerszer hallotta ezt, de én akkor is imádom<3)



Justin Timberlake - Mirrors



Anise K - Walking On Air (Ft Snoop Dogg & Bella Blue)


Remélem tetszettek a zenék. ;)
Puszi: Nia