Reckless decision.
Reggel 6 óta csak forgolódtam az ágyban, nem tudtam aludni.
Nagyjából fél 8 volt, amikor úgy voltam vele, hogy kikecmergek az ágyamból.
Magamra kaptam a köntösömet és kimentem a konyhába ahol finom illatok vártak.
- Jó reggelt, anya- köszöntem anyának, aki a tűzhely előtt
állt. Apa és Lisa az asztalnál ültek, Lisa pedig hozta formáját és valami új
csajos játékról dumált apának.
- Szia, kicsim, hogy aludtál?- kérdezte anya, miközben egy
pohár vizet öntöttem magamnak.
- Rosszul- hadartam, majd leültem én is az asztalhoz. Ezután
anya hozta is a finom szalonnás tojást, én direkt csak egy keveset kértem így
is majd felfordult a gyomrom, még nem pihentem ki teljesen a tegnapit.
- Lemegyünk ma a partra?- kérdezte azonnal Lisa.
- Kivételesen igen, Danny 8 után lent lesz.
- De jó, akkor nyugodtan megfulladhatok- viccelődött, de ezt
apu nem vette valami jó néven.
- Kicsim!- szólalt fel azonnal, mire Lisa csak valami halk
bocsit susmogott.
Reggeli után Lisa 5 perc alatt felkapta a fürdőruháját, én pedig még csak akkor mentem be a fürdőbe. Én is felvettem a matrózcsíkos fürdőruhámat,
amit különösen szerettem, majd anya elveivel szembeszállva kihúztam a szememet
egy fekete szemceruzával és tussal, azért csak a barátommal fogok találkozni,
nem akarok úgy kinézni, mint egy felmosó rongy. A hajamat szimplán
leeresztettem és a vörös rúzsomat tettem fel.
- Jó a bikinid- mondta Lisa miközben bezártam az ajtót és a
lift felé vettük az irányt.
- Kösz.
- Látom, hogy kifestetted magadat, anyu nem szokta
megengedni. Azért csináltad, mert Danny is ott lesz?- kérdezte, miközben
beszálltunk a liftbe, amiben szerencsémre nem voltak.
- Igen, azért. Más kérdés? Amúgy szeretném, ha nem égetnél
halálra Danny előtt, vagyis viselkedj normálisan.
- Oké- nézet maga elé, majd a partra indultunk. Én kértem a
bárban egy koktélt, szóval leülhettünk egy napernyőhöz. A víz kicsit háborgott
és gyengén fújt a szél. Magammal hoztam a könyvet, amit most olvasok, Dickens- Szép remények.
- Bemehet a vízbe?- kérdezte alig 2 perccel az után Lisa,
hogy lepakoltunk.
- Nem hullámzik nagyon?- kérdeztem.
- Ne csináld már, ilyenkor a legjobb.
- Csak vigyázz magadra- tettem fel a napszemüvegem, majd
hátradőltem a napágyban és kinyitottam a könyvem.
- Magáé ez a koktél- szólalt meg egy lágy hang a hátam
mögött. Letettem a könyvem, majd feltoltam a napszemüvegem és megfordultam.
Danny állt mögöttem a pink koktélommal. Letettem a kisasztalra, megcsókolt majd
leült a másik napágyra.
- Szia, hogy aludtál?- kérdezte.
- Nem túl jól, te?- kérdeztem, én is felültem. Szemben
ültünk egymással és a következő pillanatban Danny megfogta a kezem.
- Nem valami jól, összevesztem apámmal Natalie miatt, apám
meg összeveszett Natalie-val miattam. Nincs kedvem még csak hazamenni sem, lehet,
kiveszek egy szobát egy hotelben, vagy mit tudom én.
- Nem helyes, hogy miattam vagy fasírtban az apáddal. Én nem
érek annyit, hogy emiatt megharagudjatok egymásra- néztem magam elé.
- Nekem érsz annyit, Nia- mondta és megpróbálta elkapni a
tekintetem.
- Az lenne a legjobb, ha tartanánk egy kis szünetet, hogy
nálatok is lecsendesedjenek a kedélyek- szaladt ki a számon meggondolatlanul.
- Ha külön töltenénk, egy kis időt az nem oldana meg semmit.
- De ha békesség lenne nálatok az sok mindent megoldana.
- De nem te vagy az oka, hogy bajok vannak, Nia. Te vagy a
legjobb dolog, ami valaha történt velem- mondta Danny, úgy éreztem, hogy komolyan
gondolja, de nem hagyhatom, hogy a családja miattam hulljon szét. Hiába mondja,
hogy a baj nem én vagyok, tudom, hogy ez nem igaz.
- Csak tartsunk egy kis szünetet Danny. Hogy az apád tudja,
te attól, hogy barátnőd van ugyan az a fiú, vagy aki az előtt voltál. És akkor
nem kellesz rajtam idegeskednie, elég lesz azzal törődnie, hogy újra apa lesz.
- Te teljesen megőrültél. Épp elmondom neked, hogy én
szerelmes vagyok beléd, te meg arról próbálsz meggyőzni, hogy töltsünk külön
egy kis időt és újra játsszam el apuci kicsi fiát?- emelte fel egy kicsit a
hangját, és már a kezemet is eleresztette.
- Nem pont erre gondoltam, de lehet, hogy jót tenne.
- Szép vagy, mondhatom- pattant fel Danny, majd elsétált.
Visszaült a helyére és az óceán hullámzó vizét és a fürdőzőket kémlelte. Ő nem értette, hogy mit akarok, de
én igen. Csak tudtam, hogy az apjának se ideje se kedve nincs a fiával
foglalkozni most, meg azzal, hogy egy ilyen terrorista barátnője van. Nagyon sajnáltam,
hogy összevesztünk Danny-vel, legszívesebben visszamentem volna hozzá
bocsánatot kérni, de hagytam, mert tudtam, hogy le kell nyugodnia. Nem akartam a
napágyaknál meginni a koktélom, szóval a kis tengerparti bár kávézójába ültem le,
ahonnan a sekély vízben játszó Lisát pont láttam.
- Szia, leülhetek?- bukkant fel mellettem egy fürdőgatyás srác, akit csak onnan ismertem fel, hogy karja tetovált volt. Matt állt előttem.
- Persze, gyere csak- mutattam a velem szembe lévő üres
székre.
- Danny-hez jöttél le a partra?- kérdezte.
- Úgy volt, de egy kicsit összekaptunk- mondtam szomorúan.
- Azt hittem, hogy ti vagytok az elválaszthatatlanok. Mi a
baj?
- Te tudtad, hogy Dannynek testvére lesz?- kérdeztem
Matt-től, aki tényleg nagyon meglepődött.
- Testvére? Ez most komoly? Még nem is mondta.
- Na, látod, te nem is tudtad, de én meg sajnos igen. Szóval
áll most náluk a bál, én meg megkértem Danny-t, hogy tartsunk egy kis szünetet,
mert az apja miattam haragszik rá, de ezt ő nem akarta.
- Tudod, én jól ismerem Danny-t, elég sok álnok és
rosszakaró barátnője volt. Neki, ha szünetet akarsz az sokkal többet jelent, mint
egyszerű távolságtartás- biccentett Matt, majd rendelt magának egy kávét.
Sziasztok!
Most, hogy végre elkezdődött a nyár remélhetőleg sűrűbben lesz várható a friss rész. Addig is minden kedves olvasónknak kellemes nyarat. Nia.