Üdvözlünk a blogunkon!

Nagyon örülünk, hogy benéztél a blogunkra. Az oldalt 2012. július 24.-én nyitottuk. Ha többet meg akarsz tudni rólunk, nézd meg a 'Rólunk' menüpontot. Az oldalon két, kis részekben összefüggő történet is fut. Várjuk a megjegyzéseket, javaslatokat, véleményeket. Ha kérni akarsz valamilyen témában képeket, zenéket, film ismertetőket, vagy idézeteket írj nekünk nyugodtan chatben vagy hozzászólásban, és várjuk a véleményeiteket a történetekkel kapcsolatban is. :)
Mona.&Nia

2012. október 27., szombat

15.fejezet - Dangerous Love


What is love? Baby, don’t hurt me!

Nem tartott sokáig a csók. Hamar elhúzódtam tőle. Nem azért, mert nem akartam. Nagyon is akartam. Sőt, az utóbbi napokban már rengetegszer elképzeltem ezt a jelenetet. Nem sokszor fordul elő, hogy valamely képzelgésem valóra válik, de most mégsem örültem ennek a megvalósulásnak olyannyira. Valahogy ez az egész olyan tökéletesnek tűnik, olyan meseszerűnek: a hétköznapi, semmilyen különlegességgel nem rendelkező, még csak nagyon szépségesnek sem mondható lány beleszeret a rossz fiúba, akinek tele van veszélyekkel az élete. A fiú annak ellenére, hogy a lány nem rendelkezik semmilyen kiemelkedő tulajdonsággal, mégis felfigyel a lányra, és hamar ő is szerelmes lesz (vagy valami olyasmi).
Rengeteg mesének és filmnek ez az alap sztorija, és a vége mindig az, hogy majd boldogan élnek. De ez nem egy kibaszott mese vagy film. Ez a valóság. A való élet. És a való életben nem történnek ilyen dolgok. Legalábbis velem nem.
 - Mi a baj? – kérdezte Matt, amint elhúzódtam tőle.
 - Menj el, kérlek.
 - Miért? Valami rosszat csináltam? Vagy túl gyors voltam?
 - Nem, nem erről van szó. Én csak..
 - Nem hiszel nekem. – mondta Matt, még mielőtt befejezhettem volna a mondatot. – Igaz?
 - Elhiszem azt, amit mondtál. Csak valahogy ebben az egészben nem hiszek.
 - Miben?
 A szerelemben. Legalábbis ilyen formában abszolút nem hiszek benne. Alig egy hete ismerem, de mégis már kezdek teljesen belezúgni. Viszont én nem szeretnék szerelmes lenni, nem ilyen hamar. A szerelem kialakulásához hetek kellenek, sőt néha hónapok, akár évek is, nem napok. Nincs olyan, hogy első látásra szerelem. Egyszerűen nem létezik.
Mondtam ki magamban a választ, azonban hangosan szerencsére nem kellett kimondanom, mert egy ajtónyitás félbeszakította a beszélgetésünket. Nia volt az. Mindig örülök annak, ha ő jön hozzám, de most még a megszokottnál is jobban örültem. Elsősorban azért, mert kicsit bűntudatom volt, amiért nem vártam meg tegnap míg végzett az orvosnál, én nagyon keveset tudtunk beszélni. Másodsorban pedig azért mert érkezésének köszönhetően abbahagyhatjuk Mattel ezt az eléggé kínosnak ígérkező beszélgetést.
 - Ó, nem akartam zavarni, majd visszajövök később. – szólalt meg először Nia, amit meglátta, hogy nem egyedül tartózkodok a szobámban.
 - Nem kell, maradj csak, én már amúgy is menni készültem. – mondta Matt, adott egy apró puszit az arcomra, majd nagy megkönnyebbülésemre elhagyta a szobát.
Nia leült mellém az ágyra, és elkezdünk beszélgetni. Elmesélte, hogy találkozott Danny apjával, sőt még a kórházból is ő hozta haza. Azt is megtudtam tőle, hogy nagy valószínűséggel LA-be fog menni Dannyvel és Danny családjával. Aminek nagyon örültem, mert szüksége van egy is kikapcsolódásra a baleset után, meg amúgy is, nagyon remélem, hogy Danny és Nia sokáig együtt lesznek. Miután befejezte a mondanivalóját, rögtön Mattről kezdett el kérdezősködni. Azt mondtam, hogy kibékültünk, ami részben igaz is, de valahogy mégsem érzem úgy, hogy rendbe jöttek a dolgaink.
10 óra körül lehetett, amikor Nia elment. Nagyon sok dologról beszélgettünk, most így utólag bánom, hogy nem mondtam el, hogy még sincsenek olyan nagyon rendbe a dolgok Mattel, azonban még én sem vagyok teljesen tisztában az érzéseimmel, szóval először is magamban kell tisztáznom a dolgokat, majd utána mindent elmondok neki. És Mattnek is kéne valamit mondanom. Az elmúlt fél órában háromszor is hívott, de egyszer sem vettem fel. Az eddig elküldött smseire sem válaszoltam. Ma már nem is fogok.
Gyorsan elmentem zuhanyozni, majd magamhoz öleltem a pici cicámat bebújtam vele együtt az ágyba, próbáltam kizárni magamból minden felesleges gondolatot, és csak is az alvásra koncentráltam.
Reggel már megint későn keltem. Elvégeztem a reggeli teendőimet. Felöltöztem, ettem egy szendvicset, és játszottam egy picit az öcsikémmel. Megígértem neki, hogy ma átviszem az egyik barátjához, ezért megvártam még elkészül és már indultunk is. Körülbelül félúton lehettünk, amikor is az eddigi pókemberes témáról hírtelen Zacky átváltott egy kellemetlenebb témára:
 - Mikor jön megint fel hozzánk Matt? – kérdezte Zacky.
 - Miért? Szeretnéd, hogy feljöjjön?
 - Igen, szeretném. Nagyon kedves volt velem tegnap. És szereti a Pókembert – szóval innen jött neki ez a hirtelen Pókember imádat.. – És szerintem téged is szeret.
 - Ezt mégis miből gondolod?
 - Csak tudom és kész.
 - És neked mindig mindenben igazad van.
 - Pontosan! – jelentette ki minden komolysággal Zacky. Azonban a komolyságot hamar ejtette, és pár perc múlva már megint valami mese volt a téma. Megérkeztünk a pajtijához, elköszöntem tőle, majd elindultam hazafelé.
Elgondolkoztam azon, amit mondott, hogy Matt szeret engem. Nem igazán akartam elhinni, mert mégis miért szeretne engem?! De valamilyen szintem mégis csak hittem neki, valami alapja biztosan van annak, hogy ő ezt hiszi. Annak ellenére, hogy még kicsi, nagyon jó emberismerő. Rajtam is mindig átlát.
Matt szakított miattam Saidyvel és még azt is elmondta, hogy milyen bajba keveredett. Azt azért még nem mondanám, hogy szeret, de megbízik bennem és fontos vagyok neki. És ő is fontos nekem.
Már majdnem a házunk előtt voltam, de mégis megfordultam és teljesen más irányba indultam el. Megálltam az előtt a bizonyos ajtó előtt, majd becsengettem. Matt nyitott ajtót, és látszólag nagyon örült nekem.
 - Szia Mona. Többször is hívtalak és vagy öt sms-t is küldtem. Miért nem válaszoltál? Miért haragszol rám? – zúdította rám a kérdéseket.
 - Szóval tényleg szereted Pókembert?
 - Mii? – kérdezte értetlenül.
Mire én egy apró csókkal válaszoltam. Matt teljesen közel húzott magához becsapta a hátam mögött az ajtót, majd hosszú és szenvedélyes csókolózásba kezdtünk.




Ui.: Mindenkinek kellemes őszi szünetet kívánok.! :))

4 megjegyzés:

  1. Imádtam! Pókember *-*
    Domi D

    VálaszTörlés
  2. Szia Mona!
    Nagyon tetszik a történeted, egyszerűen IMÁDOM! *-* Már alig várom a folytatást, remélem minél hamarabb kiteszed. :):) Siess vele légy szíves, mert nagyon kíváncsi vagyok mi lesz ebből a Matt-Mona szerelmi civódásból. :):)
    Puszi: Mica Cica.^^

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Mica Cica.!(:
      Köszönöm, nagyon örülök, hogy tetszik.:3
      Igyekszem minél hamarabb hozni a következő részt.:)
      Remélem az is tetszeni fog.:3
      Puszi: Mona.

      Törlés