Can I find the happiness in this lifetime?
- Honnan tudjam, hogy nem
hazudsz? – kérdeztem tőle.
- Azt nem tudom, de hihetsz
nekem, Danny nem esett ugyan abba a hibába, mint én. Sokkal megfontoltabb
annál. Szerintem beszéld át vele a dolgot, minél hamarabb.
- Hát megfogadom a tanácsod
Matt, köszönöm, ha nem bánod én már most felmegyek hozzá. – mielőtt folytattam
volna a mondanivalóm, felálltam az asztaltól. – Oh, és ha te is megfogadod az
én tanácsomat, akkor elmész Monához, és te is átbeszéled vele a dolgokat. –
mosolyogtam rá.
- Rendben. Gyógyulj meg minél
hamarabb. – mondta ő is mosolyogva, majd mind a ketten elindultunk a saját
utunkon. Felmentem az emeletre, és egyenesen a Danny kórterméhez mentem, ahol
most nem volt bent senki más Dannyn kívül. Éppen a telefonját nyomkodta, így
bementem hozzá.
- Szia Danny! Zavarhatlak egy
kicsit? – kérdeztem tőle.
- Hát persze, te bármikor
zavarhatsz, bár jelenleg egyáltalán nem zavarsz. – mosolygott rám.
- Ok. Arra gondoltam, hogy
jobb lenne, ha megbeszélnénk a köztünk lévő, vagy éppen nem lévő dolgokat. Éppen
bele akart kezdeni a mondanivalójába, de egy fiatal nő jött be a kórterembe, aki,
mint később kiderült, a mostohaanyja. Nem zavartam tovább, mivel láttam, hogy a
hosszú fekete hajú nő nem éppen lát engem szívesen, így gyorsan, és
illedelmesen távoztam, majd visszamentem a szobámba. Olvastam, zenét
hallgattam, vártam, és Mattről meg Monáról gondolkodtam. Egy kicsit féltettem
Monát ettől a sráctól, de most, hogy beszéltem vele egy keveset valamivel
szimpatikusabb lett, de a véleményem még mindig megmaradt, hogy Monának egy
kicsit jobban kéne vigyáznia az ilyen titokzatos alakokkal, bár azt mindig is
tényként kezeltem, hogy legjobb barátnőm mindig is szerette a rosszfiúkat. Nem
akartam tovább ezen gondolkodni, így tovább olvastam a szüleimtől kapott
könyvet, majd elnyomott az álom.
Arra ébredtem, hogy valaki a
hajamat simogatja. Kinyitottam a szemem, és Danny gyönyörű zöldeskék szemeit
láttam magam előtt.
- Szia! Jól aludtál? –
mosolygott rám.
- Szia! Igen. – Felültem az
ágyon, majd el akartam kezdeni a már előre végig gondolt „beszédemet”, de ezt
Danny nem hagyta.
- Szóval nem akarom sokáig
húzni ezt a dolgot, és el szeretném neked mondani, hogy mi ez a dolog köztem és
Sharon között. – Nem mondtam neki semmit, csak bólintottam egyet, jelezvén,
hogy mondhatja. – Szóval Sharon végig azt csinálta velem, amit a mostohaanyám
csinál az apámmal. És a hab a tortán az, hogy Sharon és Lisa unokatestvérek is.
Leginkább az verte ki nálam a biztosítékot, hogy Sharon csak azért hazudta azt
nekem, hogy terhes, hogy megtartson magának, de sajnos lebukott, és rendesen
padlóra ejtettem, ezért megpróbált minél hamarabb visszaszerezni magának, de ez
nem sikerült neki, és még tegnap is próbált győzködni, hátha a baleset után
visszamegyek hozzá, de ez nem jött be neki, én pedig nem éppen kedves szavakkal
elhajtottam. Nagyon remélem, hogy komolyan vette. Még mielőtt megengedem, hogy
szóhoz juss, szeretnék tőled bocsánatot kérni, és szerintem a legjobb az lenne,
ha előröl kezdenék mindent. Ha kell egy kis gondolkozási idő, csak szólj, és
akkor majd visszajövök később.
- Megbocsájtok, és tényleg
kezdjünk mindent a legelejéről. Ha ki kerülünk innen, majd elmehetnénk randizni,
vagy valami. És remélem, hogy azt a picsát rendesen leráztad magadról.
- Biztos lehetsz benne. Amúgy
szerinted a szüleid elengednének téged LA-be? Mert még szerintem a suli kezdés
előtt elmehetnénk, tuti, hogy élveznéd. Én fogok menni az apámmal, és a
mostohaanyámmal, szóval simán eljöhetnél te is.
- Hát, majd még megkérdezem,
mert nem vagyok benne biztos.
- Majd ha elsőre nem engednek
el, akkor valahogy rábeszéljük őket. – mosolygott rám.
- Oké.
- Majd feltétlenül el kell
jönnöd hozzánk, és találkoznod kell hosszasabb ideig is a mostohaanyámmal, hogy
megtudd, milyen egy szörnyű nő.
- Huh, hát ne szaladjunk ilyen
előre. Nem hinném, hogy ha elmegyek hozzátok, a szüleid annyira kedvelni fognak
engem.
- Az apám tuti, hogy bírni
fog, a mostoha anyámmal meg egyszerűen ne törődj. – mondta, majd átölelt, és
néhány másodperc múlva meg is csókolt. Csókunkat egy halk, szándékos köhögés
zavarta meg, akire miután felnéztünk, eléggé dühösnek tűnt.
 |
| Cukik. *-* |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése