Új
státusz: ismerősök
Miután
még vagy párszor végig bámultam Matt szobáján, kimentünk az erkélyre, ami Matt
szobájából nyílik, mindig is örültem volna egy olyan szobának, aminek saját
erkélye van. Az erkélyről tökéletesen rá lehetett látni a házunkra, amit rögtön
el is mondtam Mattnek:
- Abban a tízemeletesben lakok. – mondtam
miközben az említett épület felé mutattam.
- Nem gondoltam volna, hogy te is Yorktownban
laksz.
- Miért?
- Még sohasem láttalak errefelé.
- Én se téged, pedig régebben sokat bandáztam
errefelé.
- Kikkel?
- Jay Duff-ékkal. – mondtam, remélve, hogy nem
ismeri őket. Eléggé rossz hírük van errefelé.
- Ismerem őket, – baszki – rossz drogos banda.
Ugye már nem lógsz velük?
- Nem. – mondtam ezzel le is zárva a témát.
Nem akartam erről többet beszélni. Jay Duffhoz és a „drogos bandájához”
fűződnek a legrosszabb emlékeim.
Még egy picit kint
álldogáltunk az erkélyen utána visszamentünk a szobájába. Leültünk az ágyára
ölébe vette a laptopját majd bekapcsolta. Belépett a Facebookjába, megkeresett
engem és bejelölt. Nagyon tetszett a profilképe, elhatároztam, hogy amit
hazamegyek, az összes képét végig fogom nézni és majd olvadozok rajtuk egy
picit. Annyira odaadta nekem a laptopját, hogy bejelentkezzek és
visszaigazoljam, de utána visszavette tőlem. Belépett a fészébe és végig nézte
a képeimet, kettőt be is likeolt (tekintve, hogy csak 5 kép van fent nekem,
elsőre ez nem is rossz), majd amikor a Niával közös képemhez ért, megkérdezte,
hogy ki ő és elkezdett kérdezősködni a barátságunkról. Elmondta, hogy neki is
van egy ilyen legjobb barátja, mint amilyen nekem Nia. Ezen elcsodálkoztam,
mert eddig azt hittem, hogy fiúknál nem igazán létezik legjobb barátság, csak
amolyan legjobb haverság. De tévedtem, ami már egy megszokott dolog.
- Majd
egyszer bemutatom neked, Danny-nek hívják. Biztos tetszene neki Nia. – mondta
Matt miközben megmutatott egy képet, amin Dannyvel van. Biztosan bejönne Niának
is ez a fiú, de ezt inkább nem mondtam el Mattnek. Igaz, nem sokáig figyeltem a
képen Dannyt inkább csak Mattet néztem, mint élőben a képeken is nagyon jól néz
ki.
Matt félrerakta a laptopját,
majd elkezdtünk beszélgetni, amit kopogás zavart meg.
- Tessék – mondta Matt. Az ajtó kinyitódott,
és Matt papája lépett be rajta.
- Kész a vacsora. – mondta.
- Végre, már nagyon éhes vagyok. – mondta
Matt, majd hirtelen gyorsasággal felugorott az ágyról, megkerülte azt majd
kezemnél fogva húzott az ebédlőig, leültetett egy székre, majd leült mellém.
A vacsora kellemesen telt, a
spagetti nagyon finom volt, annak ellenére, hogy nem igazán szeretem. Matt
apukája minden féle vicces történetet mesélt Mattről. Nagyon jól éreztem magam.
A vacsora után segíteni akartam elmosogatni, de nem hagyták. Visszamentünk Matt
szobájába, visszaültünk az ágyra és folytattuk a vacsora előtt elkezdett
beszélgetést. Matt elemelt egy hajfürtöt a hajamból, majd elkezdett játszadozni
vele. Elengedte a fürtöt, és a kezét végig húzta a karomon majd a derekamnál
megállt, kicsit közelebb húzott magához, majd lassan elkezdett közeledni felém.
Ezt a gyönyörű pillanatot egy hangos telefoncsörgés zavarta meg. Először fel se
fogtam, hogy mi történik, Matt levette rólam a kezét majd visszahúzódott a
helyére. Eléggé zavarban volt, na végre már nem csak én kerülök állandóan
zavarba. Az én telefonom csörgött. Enyhén zihálva gyorsan kiszedtem a zsebemből a
telefont. Láttam a kijelzőn, hogy anya hívott, biztosan azért, mert már otthon
kéne lennem. Felvettem a telefont, és kiderült, hogy tényleg azért hívott. Már
több mint 3 órája otthon kéne lennem.
- Haza kell mennem. – mondtam szomorúan
Mattnek, miután letettem a telefont.
- De még csak – mondta Matt és az órájára
nézett – Ó, tényleg késő van. Haza kísérhetlek?
- Igen, az jó lenne. – mondtam mosolyogva.
Elköszöntem Matt apukájától,
Jimmytől és kimentünk a lakásból. Lelépcsőztünk és elindultunk a házam felé.
- Össze kéne hozni Dannyt és Niát.
- Jó ötlet. Most úgy sincs barátja.
- Akkor majd valamikor összehozunk egy négyes
randit. De nekem holnap nem jó, mert apukámmal megyek be a munkahelyére. Meg
adod a számod? És akkor majd valamikorra összehozzuk, meg kettesben is
elmehetnénk majd valahová.
- Persze megadom. Akkor majd megbeszéljük. –
mondtam és megálltam, mert már a házunk előtt voltunk. Telefonszámot
cseréltünk, nyomott egy puszit az arcomra én pedig rohantam haza, mert anyukám
már nagyon ideges lehet. Beszálltam a liftbe, megnyomtam a hetes gombot és pár
másodpercen belül már fent is voltam. Beléptem az ajtón.
És igazam volt. Anyumám ott
várt az ebédlőben.
- Nem megbeszéltük, hogy vacsorára már
hazaérsz?
- De igen, és sajnálom.
- Már megint azzal a hülye Duff gyerekkel
lógtál?
- Nem! – mondtam és beszaladtam a szobámba, az
ajtót pedig hangosan becsaptam magam mögött.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése