Üdvözlünk a blogunkon!

Nagyon örülünk, hogy benéztél a blogunkra. Az oldalt 2012. július 24.-én nyitottuk. Ha többet meg akarsz tudni rólunk, nézd meg a 'Rólunk' menüpontot. Az oldalon két, kis részekben összefüggő történet is fut. Várjuk a megjegyzéseket, javaslatokat, véleményeket. Ha kérni akarsz valamilyen témában képeket, zenéket, film ismertetőket, vagy idézeteket írj nekünk nyugodtan chatben vagy hozzászólásban, és várjuk a véleményeiteket a történetekkel kapcsolatban is. :)
Mona.&Nia

2013. június 27., csütörtök

19.fejezet - Dangerous Love

Stay Strong!

Beléptem a bejárati ajtón Anyu pedig az ebédlő asztalnál ült és az ujjaival idegesen dobolt az asztalon. Érkezésemre felkapta a fejét és kérdőn nézett rám.
 - Megcsalt igaz? - kérdezte, én pedig teljesen döbbenten néztem rá. Változatos érzelmek futottak végig az arcán. Ijedség, döbbenet és szomorúság. Nem mertem megszólalni, ezért csak bizonytalanul bólintottam egyet, majd leültem mellé az asztalhoz és megszorítottam a kezét. Elmondta, hogy régóta érzi, hogy valami nincs rendben Alannel és hogy a kapcsolatuk már nem a régi. Egy ideig azzal nyugtatta magát, hogy mindez csak azért van, mert rengeteget dolgoznak és ez által kevés időt töltenek együtt, ezért minden szabadidejét Alanre fordította. Közös programokat tervezett vele, Alan azonban mindent lemondott és ésszerűtlen kifogásokkal húzta ki magát a programok alól. Legtöbbször azt mondta, hogy túlóráznia kell, amiért Anyu megsajnálta, ezért egyszer bement a munkahelyére, hogy meglepje egy kis ebéddel, azonban Alan nem volt ott. A munkatársai elmondták Anyunak, hogy Alan hónapok óta késik a munkából és általában hamarabb távozik, túlórázni pedig egyszer sem maradt bent. Ekkor jött rá Anyu, hogy itt bizony egy másik nőről van szó és ez a kapcsolat már menthetetlen. Nem támadta le Alant, várta, hogy magától elmondja, ez azonban nem történt meg. És így hogy most már teljesen biztos a dolog (mármint a megcsalás), hiszen én láttam azzal a másik nővel, Anya készen áll arra, hogy véget vessen a több éves kapcsolatának Alannel. Az elkövetkező 2 órában összepakoltuk Alan összes ruháját és minden egyéb dolgát, ami a házban volt és kiraktuk őket a folyosóra. Fél óra múlva hazaért Alan Zackyvel, akit most hozott el az egyik osztálytársától.
 - Miért vannak kint a cuccaim a folyosón? - kérdezte Alan értetlenül
Megszorítottam Anyu kezét ezzel jelezve, hogy legyen erős ő pedig egy halvány mosolyt küldött felém. Zackyt gyorsan az ölembe kaptam és bementem vele a szobámba, majd magunkra zártam az ajtót. Azért jöttünk el onnan, mert tudtam, ha ott maradok, olyan dolgokat vágok Alan fejéhez, amiket talán később megbánok. Nem azért mert nem érdemli meg őket, egyszerűen, csak azért mert ebbe én most nem szólhatok bele, ezt nekik kell elintézniük. Pár percig csak csendben üldögéltünk Zackyvel az ágyamon, de aztán behallatszott hozzánk Anyáék kiabálása és Zacky szomorúan felém fordult.
 - Miért veszekednek?
 - Alan nagyon rossz dolgot csinált.
 - Ki fognak békülni?
-  Nem valószínű. - mondtam elkeseredetten.
 - Megint csak hárman leszünk?- kérdezte visszagondolva azokra a szomorú időkre, amikor Apa hagyott el minket
 - Igen, de Anyunak nagyon nagy szüksége lesz ránk.
 - Okés. - mondta elcsukló hangon és láttam, ahogy könnyek szöknek a szemébe. Szorosan magamhoz öleltem és bekapcsoltam a tévét, hogy elnyomjam az egyre hangosabbá váló kiabálást. Zackyt rögtön lekötötte a Disney Channel és sikerül lenyugodnia, én azonban sehogy sem tudtam elterelni a gondolataimat. Nem tudtam másra gondolni, csak is arra, hogy Anyát megint megcsalták, megint összeomlik, és megint visszatérnek azok a szörnyű hétköznapok. Én pedig minden egyes nap szembesülni fogok azzal, hogy tehetetlen vagyok, sehogy sem tudok segíteni, bármennyire is szeretnék. Ilyen állapotban pedig újra elkövetem azokat a szörnyű dolgokat, amiket az előző alkalommal tettem, újból szégyent hozok a családomra, eltaszítom magamtól a barátaimat és egy igazi ronccsá válok.
Na nem! Ez nem történhet meg újra! Ezen alkalommal erősebb leszek, nem engedek semmilyen késztetésnek, nem taszítok el senkit, de legfőképpen nem szomorítom el még jobban Anyát. Végig mellette leszek és támogatni fogom, minden erőmmel azon leszek, hogy újra önmaga legyen.
Néha beszűrődött meg egy-egy kiabálás, de aztán körülbelül egy óra múlva már semmit sem hallottunk a veszekedésből, majd kinyílt a szobám ajtaja és Anyu lépett be rajta.
 - Elment, és többet nem fog vissza jönni.
 - Soha? - kérdezte Zacky szomorúan
 - Soha - felelte Anyu nagyon elkeseredetten. És ennyivel le is zárta a témát. Nem beszélt többet, mi pedig nem kérdeztünk semmit. Felmászott hozzánk az ágyra, szorosan átölelt minket, majd tekintetét a tv felé fordította.
 - Mit nézünk? - kérdezte és magára erőltetett egy halvány mosolyt.
 - Óóó nézzük meg a Grut! - kiáltotta Zacky.
Felkeltem az ágyból és megkerestem majd beraktam az említett DVD-t, majd visszabújtam az ágyba. Még mindig rettenetesen szomorúan és a sírás határán voltunk mindhárman, de a mese és az, hogy így együtt vagyunk mégis egy cseppet jobb kedvre derített minket. És az a tény, hogy nem csak én nem szeretném a történelem megismétlődését, hanem Anyu is máshogy szeretné ezt a nehéz időszakot most átvészelni, teljességgel megnyugtatott.
A mese közepe fele járhattunk, amikor sms-t kaptam, Matt volt az:
"Szia Kicsim. Minden rendben?" rögtön válaszoltam:
"Szia. Igen. Nehezen, de átvészeljük."
":) Séta?"
"Most nem mehetek. Szüksége van rám."
"Rendben, megértem. Holnap?"
"Holnap jó! :)"
"Majd hívlak!(L)"

Nehéz idők várnak most ránk, főleg anyára, de én végig mellette leszek és minden erőmmel támogatni fogom. És erős leszek, erősebb, mint valaha, hiszen tudom, hogy van, aki engem is támogatni fog. És most nem csak legjobb barátnőmre, Niára gondolok, hanem Mattre is a barátomra, akit teljes szívemből szeretek.

Puszi:Mona.^^

3 megjegyzés:

  1. Sziaaa!
    Már nagyon vártam a frisset, örülök, hogy így í nyár hangulatában gyakrabban jelentkeztek. Szegény Mona anyukája:( De majd átvészelik, Matt-től meg kedves, hogy érdekelte mizujs Monáéknál. Siess a folytatással! :) :)
    Domi, Domcsi, Domcsikaa! :) :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Örülök, hogy érdekel a történetem.
      Ígérem, hogy sietek a folytatással.:)

      Törlés
  2. nem akarlak sürgetni de mikor kerül fel a következő fejezet?csak akért mert megszállotja vagyok az írásodnak :) nagyon jól érsz és a történet is jó

    VálaszTörlés